A fogak eltávolítása után a fogakat körülvevő csont szépen lassan elkezd felszívódni(mivel nem éri fiziológiás, rágóerő eredetű terhelés), ez a folyamat a fogeltávolítás követő első 6 hónap során a legintenzívebb. Ezt tovább ronthatják egyes kóros folyamatok, mint a fogágybetegség (parodontitis) következtében kialakuló csontpusztulás, fogeredetű gyulladásos folyamatok (elhalt fogak), ciszták vagy sérülések. Épp ezért nagyon fontos a megelőzés, valamint a fogak elvesztése után azok mihamarabbi pótlása.
Sajnos azonban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor nincs elég csont, ahhoz, hogy implantátumot ültethessünk be, illetve, hogy a behelyezett implantátummal ne legyen pronléma hosszútávon. Nem kell azonban megijedni, számos rutin eljárás létezik, hogy megfelelő csontot teremtsünk az implantátumok számára. Általánosságban elmondható, hogy különböző módszerek és anyagok segítségével olyan környezet/vázat teremtünk, ahol megindulhat a csontképződés. Ahhoz, hogy pontosan megtudjuk ítélni a csontmennyiséget, minőséget egy speciális fogászati CBCT-re van szükség. A műtéteket általában helyi érzéstelenítésben végezzük, de van lehetőség bódításra, éber szedációra is.
A felső állcsontnál a felső hátsó fogak gyökereit gyakran csak néhány milliméternyi vastag csonts határolja el az arcüregtől. A fogak eltávolítását követően ennek a vékony csontnak mennyisége még tovább csökken. Ilyenkor az arcüreg ún. megemelése válhat szükségessé ahhoz, hogy megfelelő csontmennyiséget teremtsünk az implantációhoz.
Enyhébb esetekben alkalmazható műtéti eljárás, amelynek során az implantátum ágy előkészítése során a furaton keresztül emeljük meg az arcüreg nyálkahártyáját és helyezzük be alá a csontpótlót, ezt követően pedig be ültetjük az implantátumot.
Nagyobb kiterjedésű csonthiány esetén lebenyképzés után (szájonbelüli feltárás) az arcüreg külső falán csontablakot preparálunk és azon keresztül óvatosan megemeljük az arcüreg nyálkahártyáját. A nyálkahártya alá csontpótló anyagot helyezünk, végül a az ablakot membránnal fedjük vagy csak az ínylebennyel zárjuk. Bizonyos esetekben (csontmennyiségtől függően) ez történhet egy időben az implantátum beültetéssel, ilyenkor csak egy műtétre van szükség. Fontos, hogy az arcüreg egészséges legyen, amennyiben valakinek krónikus arcüreg gyulladása van vagy gyakori arcüreg problémái a műtét nem javasolt. A beavatkozást követő utópanaszok általában enyhék: duzzanat, fájdalom, ami gyógyszerekkel megfelelően csillapítható. Időnként előfordulhat orrvérzés. A műtét után két hétig tilos az orrfújás!
Arcüregemelésen kívül megkülönböztetünk egyéb csontpótló eljárásokat is. Általánosságban elmondható, hogy ezek célja az implantátum tervezett helyén a csont magasságának vagy szélességének a növelése. Erre a számos módszer áll rendelkezésre.
Számos esetben a csont vastagsága nem elégséges, ahhoz, hogy implantációt végezhessünk. Ennek rekonstrukcióját végezhetjük saját csontátültetéssel, amit általában az alsó bölcsességfogak helyét használjuk fel donor régiónak. Ezenkívül pedig kereskedelmi forgalomban kapható csontpótlók és membránok állnak rendelkezésre. Ezek az anyagok általában állati vagy emberi eredetű anyagok, amelyek használata teljesen bevált és biztonságos és általában későbbiekben felszívódnak. A szemcsés csontpótlóanyag szerepe egy speciális váz létrehozása, ami mentén megindulhat a csontregeneráció (GBR – guided bone regeneration) . Magát a szemcsés csontpótló anyagot általában egy speciális felszívódó (esetenként nem felszívódó) membránnal fedjük a megfelelő fedés és stabilizálás érdekében (valójában ez abban segít, hogy más eredetű szövet ne tudjon oda benőni). Ez szintén végezhető az implantátumok beültetésével egyidőben a meglévő csontmennyiségétől függően. Amennyiben azonban annyira kevés a csont mennyisége, hogy nincs lehetőség szimultán implantátum beültetésre a csontpótlást követően legalább félévet kell várni a megfelelő csontosodáshoz, ezt egy új CBCT vizsgálattal ellenőrizzük az implantátumok behelyezése előtt.